Hú, a hajós videó tényleg stresszmentesít. Aktívan vitorlázom a Balcsin márciustól októberig. A vitorlázás örömei (a víz közepén nem látsz senkit, akit nem akarsz, fürödhetsz natúr a vízben, és csak a csobogást hallod- és a kompot-, vagy várhatod a a viharfelhőkből keletkező viharos szelet, és esőt a viharral, amit a vizen átélni fantasztikus feeling! (Jó, a vitorlaszakadás az már kevésbé...))
A vizen való vihar-élményt ajánlom mindenkinek,aki szereti az elemi erőket.
A hajózáson kívül a kikötői élet az, ami igazán sresszmentesít. Egy nagy család a társaság, ahol persze vannak rosszak és jók, gazdagok és szegényebbek, de csodás dolog úgy elaludni, hogy a fejed fölött a csillagos égbolt, hallod a kacsákat, békákat, a hajók árbócának csilingelni a drótkötélzetet, hallod, ahogy matat a szomszéd, aki reggel a Balatonban borotválkozik. Nálunk a kikötőben ebben az időszakban mindenkinek csak az számít, hogy milyen szél lesz ma, lesz e verseny, és melyik vitorlát húzzuk fel.
Esténként vízcsobogás, a nádas hangjai, és a barátokkal eltöltött kellemes borozás...
Hú... Visszatérek a Földre.
Bárki által megvalósítható, egy használt hajó ára annyi, mint egy használt autóé, én is úgy vettem.
Ha valaki ezt megízleli, örökké a rabja lesz.
Engem a szüleim egy hajón pelenkáztak már röviddel születésem után. Az összes barátomat onnan ismerem, széles korosztályuk skálája: 40 évtől 72-ig. Van köztük orvos, és van köztük munkásember.
De ott egyformák vagyunk...